és 50 könyv a 60 év alatt…
Köszöntsük Kanizsa Józsefet
Rám szabott sors c. kötetének megjelenése alkalmából
„Hetvenhat évesen nehéz elhinni, hogy ebből már hatvan évet a magyar irodalom magasztos elismerő erkölcsi magaslatán eltölthettem, mint Zajról, a kis Zala megyei faluból elszármazott olajbányász leszármazott, ötödik gyermeke”.- mondta Kanizsa József a Magyar Kultúra Lovagja 50. kötetének versbemutatóján. Manapság nagy szorgalommal és agilisan rendezi a Krúdy Gyula Irodalmi Kör összművészeti versbemutatóit országszerte, ahol az irodalom minden alkalommal „nászra kél” a képzőművészettel és a zenével. Teszi ezt, az ő szavajárása szerint „őszinte zalai szívvel”, lelkesen, 1986-tól, mint annak titkára, ahova annak idején Szőke Miklós Árpádnak köszönhetően lépett be tagként Óbudán még 1982-ben.
A kis Zala megyei napilapban, a Zalai Hírlapban jelentek meg először írásai, tudósításai.
A Zalai Hírlap után Budapesten, a Postás Dolgozók üzemi lapjában folytatta újságírói munkásságát , majd a Képes Újságban már gyermekeknek és felnőtteknek szóló versei és meséi is napvilágot láttak. Aztán jött a Nők Lapja, a Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin, Mozgó Világ, Népszava, Népszabadság, Szabad Föld és az újságírói iskola elvégzése után, a Központi Sajtóirodán keresztül a megyei napilapok is lehozták írásait.
Sőt külföldi magyar lapok is leközölték verseit, meséit, például Kanadában, az USA-ban, Ausztráliában, az egykori Csehszlovákiában. Majd jött a Somogy, a PANNONTÜKÖR, a Hévíz, a Magyar Jövő, a legutóbbi 25 évben a Kláris Irodalmi-Művészeti Folyóirat, a Föveny, a Körmendi Kulturális MŰHELY, továbbá a Muravidék és a Muratáj, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A Kossuth Rádióban Linka Ágnes irodalmi szerkesztőnek köszönhetően csaknem 25 éven keresztül hangzottak el a versei. Más rádióban is szerepelt éveken át, így például Németh Nyiba Sándor „Őskövület” című műsorában is a Civil Rádióban, ahova a hetvenedik születésnapja alkalmából hívta meg a szerkesztő vendégként. Éveken át a BP. TV-ében is szerepelt, ahol különféle irodalmi esteken kortárs szerzőket mutatott be. Ennél a TV-nél az ÉV EMBERÉ-nek is megválasztották. Azalatt a tizenhárom év alatt, amikor Kispesten élt családjával megalakította a Kispesti Fiatal Írók, költők Kört. Kispesten nagyon élénk irodalmi életet hozott létre. Ekkor volt a „Fekete-fehér, Igen-nem „ műsor is, ahova bekapcsolta a Kispesti Fiatal Írók, Költők Körét is. Tagja lett a Ferencvárosi Török utcában működő Pinceszínházban megalakult Kassák Körnek és Csepeli Munkásotthon Művelődési Házban, a Csepeli Olvasó Munkás Körnek is, amit Tamási Lajos hozott létre, valamint Pesterzsébeten, a Kárpáti Kamill által szervezett Pesterzsébeti Írók Körnek. Vidéken, Békéscsabán a Köröstáj Írók Körnek is tagja lett, ahol megismerkedett Búza Barnával. Ő vitte be Budapesten a Művészet és Barátai Körbe, melynek neve ma Művészetbarátok Egyesülete. Ennek már 40 éve tagja. Szőke Miklós Árpádnak köszönhetően megalakult Kőbányán a Móricz Zsigmond Írók Köre is, ahova szintén belépett. Az Írók Szakszervezetének 1989-től tagja.
Azóta sok más körnek, egyesületnek is tagja vagy egyenesen alapító tagja, így többek között a Váci Mihály Körnek, vagy a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaságnak, a Csokonai Társaságnak, a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesületnek. Segített megalakulni Hódmezővásárhelyen a Kárász József Irodalmi Körnek, ötlete alapján jött létre Nagykanizsán a Takács László Irodalmi Kör, Vecsésen a Ferenczy G. Hanna Irodalmi Kör…
Első könyve 1974-ben jelent meg, a Fény a híd alatt címmel, ezt a Fővárosi Vízművek nyomdájában, László Frigyes nyomdavezetőnek köszönheti. Ez rögtön több mint ezer példányban jelent meg. A legutolsó pedig az ötvenedik kötete melynek címe Rám szabott sors.. Ennek a könyvének a tartalma: válogatott versek, prózai írások, kritikák az elmúlt hatvan év terméséből és az utóbbi évek friss fotói.
Az összes megjelent könyvéből huszonkettő gyermekvers kötet, öt meséskönyv a többi felnőtt verseket tartalmazó kötet.
Hogy kikkel ismerkedett meg a hosszú hatvan év alatt, vagy kik azok akiknek sokat köszönhet? Kivel is nyithatná a sort, elsősorban édesanyát említi, majd Lakos Zoltán tanár urat, továbbá Nagykanizsán a Thury Közgazdasági Technikumban Dr. Pillér Ernő magyar tanárját, Russay Olivér tanár urat. A családját is kiemeli, különösen Czérna Vilma, felesége iránt fejezi ki háláját az ötvennégy megértő évért. Budapestre kerülve Fodor Andrásnak, Gerencséri Jenőnek, Orsovai Emilnek, prof. dr. Hegedűs Gézának, Linka Ágnesnek, Dr. Laczkó Andrásnak, Tüskés Tibornak, Horányi Árpádnak újságíró, szerkesztőnek, Mihovics József újságíró, szerkesztőnek, Arany Horváth Zsuzsanna újságíró, szerkesztőnek, továbbá a Zalai Hírlap mindenkori szerkesztőinek, főszerkesztőinek. Azoknak is, akik könyvtárakban, művelődési intézményekben, iskolákban lehetőséget adtak a bemutatkozáshoz, könyvei megismertetéséhez. A nyomdáknak, BIRÓ family Nyomda és Könyvkiadónak, a BÉTAPRINT Nyomdának, lapoknak, folyóiratoknak és sok-sok ismert egyéniségnek. „Köszönöm, köszönöm…”- zárja hálával a hosszú sort, méltán a Magyar Kultúra Lovagja, Kőbánya díszpolgára és még számos elismerés és irodalmi díj birtokosa, Kanizsa József.
Eller Mária