drotleffzoltán

Drotleff Zoltán versei: Várakozás

Várakozás

Magam ülök kis szobámban,
lelkemben pelyhedzik a csend… 
Kicsi fény gyúl dús homályban,
szívemben testet ölt a rend… 

E hallgatag némaságban
rám rakódik a kegyelem…
Csend jár minden porcikámban,
beissza összes zsigerem!

S dörömböl ezernyi vágyam
porhüvelyemnek ketrecén! 
Hívást hallok kintről lágyan

e hangzavarnak közepén… 
S rám köszön, Akit úgy vártam,
szent karácsony halk adventjén.

(2014)

 Betlehemi csillag

 Betlehemi csillag fénye
 ragyogd be e földi utunk,
 hogy amit csak sejtve tudunk,
 valóssággá váljék végre! 

Eljussunk az igaz fényre,
mert egyedül botorkálunk.
Segíts, kérlek, rátaláljunk 
Istenünknek Gyermekére…

Hadd térdeljünk úgy mellette, 
mint a bölcsek Betlehembe’, 
adjon nekünk igaz hitet. 

Ó, karácsony áldott éje, 
Máriának szent, kis Lénye, 
fedezzük fel benned Istent!

(2013)

Csak Ember lenni!

Nem akarok mást, csak Ember lenni! 
Olyan szívet, mi, nem csupán dobog,
embereket barátként szeretni, 
hogy ne csak én, más is legyen boldog…

Kérni, ne tépd ki szívedből szíved, 
mert mi tovább dobog, kemény és konok… 
S te hiszed, még régi maradt szíved, 
ám hol az a tűz, mi másokért lobog…

Ne rabold el szívedből szívedet!
Habár ezt sajnos sokan megteszik! 
Eltűnik Földünkről a szeretet,
s emberből embersége kiveszik… 

Ember! Tán próbálj Emberré válni!
Szenvedőben is testvért találni!

(2014)

Tags: No tags