Mi a rokon vonás Kölcsey Ferenc Himnusza és az Ómagyar Mária-siralom megzenésítése között?
Kölcsey Ferenc: Himnusz és az Ómagyar Mária-siralom c. vers között ritmikai rokonság rejtőzik, mindkettőt időmértékes ritmus szerint kell megzenésíteni: – ᴗ | – ᴗ | – ᴗ | – ǁ – ᴗ | – ᴗ | – – ᴗ – | ᴗ – | ᴗ – | – ǁ ᴗ – | ᴗ – | – – Az Ómagyar Mária-siralom ritmusa legalább annyira bonyolult, mint Erkel Ferenc zenéje a Himnuszban, kórusmű – tudtuk meg az OMCE központi igazgatójától, Varga László atyától, akitől a közeljövőben várható egyházzenei ihletett dallam Mező Tibor szövegkönyve alapján. Mező Tiborral, az Ómagyar Mária-siralom szövegkönyve c. kötet szerzőjével készített interjút most közre adjuk, aki a verset népszerűsíti előadásaiban, kiemelve a boldogság és gyász szerepét az Ómagyar Mária-siralomban.
Kérdez: Rostás Gabriella. A régebbi magyar témájú latin költemények között találunk olyat, amelynek a történelmi színtere a tatárjárás?
A tatárjárás önvizsgálatra sarkallta IV. Béla királyt (1206-1270), aki egy lírai művel lepett meg bennünket: Sirató ének Magyarországnak a tatárok által történt feldúlásáról címmel. A latin nyelvű költemény öt soros, 62 versszakát Hegedűs István tette közzé az Irodalomtörténet c. folyóiratban 1913-ban. Ez a legrégibb magyar tárgyú latin költemény, amelynek a tatárjárás a történelmi színtere. A szerzőjét nem nevezték meg, azonban IV. Béla király lehet a szerzője a tartalmi jegyek számbavétele alapján. Akinek a problémája az, ami, az a személy kötődik a dologhoz. A legkorábbi ismert magyar vers az Ómagyar Mária-siralom.
Lehetséges, hogy a tatárjárás a történelmi színtere az Ómagyar Mária-siralomnak is?
Az Ómagyar Mária-siralom egy XII. századi latin nyelvű versre épült. Értelmezésem szerint a magyar változat a hozzátoldás miatt lett újszerű. A latinból hiányzik Jézus Krisztus feltámadásának a példázata, ami megvan a magyarban. Az Ómagyar Mária-siralom szövegkönyve c. kötetemben erre fény derült. Ezzel a vers második jelentésrétegére terelődik a figyelem: Mária életáldozatának kimondására, amiről példát vehetnek a remeték. Az Ómagyar Mária-siralom megszületésével a tatárjárás okozta trauma feldolgozására egy keresztény megoldás jött létre.
Ön az Ómagyar Mária-siralom szövegkönyve c. kötetében használta a ,,magyar reneszánsz” kifejezést, a XIII. századi események indokolják ennek a fogalomnak a használatát?
Az Ómagyar Mária-siralom kifejező eszközei olyan bőségesek, hogy ennek hátterében haladó társadalmi folyamatok állhattak. IV. Béla közigazgatási reformja az írásbeliség fejlődését segítette elő 1236-1267 között, bár a király a rendelkezés visszavonására kényszerült. Az ország ,,újjáépítése” láthatóan békés, kulturális siker. Tehát olyan értelemben használom a ,,magyar reneszánsz” kifejezést, ahogy beszélünk pl. ,,Karoling reneszánszról”. Létrejön az első magyar nyelvű vers, az Ómagyar Mária-siralom. Az istenkeresők a társadalomból kivonulnak, és a természethez nyúlnak inspirációért.
Ön az Ómagyar Mária-siralom szövegének újszerű értelmezésével próbálkozott. Miért gondolja, hogy meg kell zenésíteni a művet?
Kölcsey Ferenc Himnuszához nem férhet zenei kétség Erkel Ferenc jóvoltából. A vers ritmusa a nyelv zenéje. Az időmértékes ritmus kimutatása, és az első ismert magyar vers üzenetének eljuttatása az emberekhez magas értékű képesség kell legyen.
Egyet ért azzal, hogy az Ómagyar Mária-siralom témája a Máriának fájdalma gyermeke elvesztése miatt?
Amikor az Ómagyar Mária-siralmat idézik, gyakran hivatkoznak arra, hogy a mű témája Mária fájdalma a gyermekének szenvedése, elvesztése láttán, ami a latin változatra feltétlenül igaz. Így a téma az emberben felkelti a bánat, a szomorúság, a gyász hangulatát. A cél azonban, hogy felmutassam emellett a magyar szövegnek a boldogság értelmét is.
Miből gondolja, hogy a boldogság fogalma ott van az Ómagyar Mária-siralomban?
A boldogság a magyar szövegben szó szerint nincs ugyan benne, de látjuk, hogy a latin eredetiben többször is elhangzik a boldogság szó, pl. ,, Mely anya, mely asszony | oly boldog…”
Meg kell mutatnunk, hogy ebben a szövegben valóban ott van a téma: nem csak a gyász, hanem a boldogság is. A lírai helyzet egy szembesítés: az összetett állítmány három szava tudósít egy korábbi boldog korról – vö. Valék siralm tudatlan. A boldog korral szembesített jelenidő ábrázolása három szinonim igével történik, a fogyatkozás értelemben – vö. süppedeik; aszok; epedök. A jövő időben Jézus feltámad, ezért Mária felszólítja a világot, hogy az emberek váljanak istenfélővé – vö. Maradjon úradom, | kit vilag féljen!
És ki ne gondolt volna rá, hogy a ,,Világ világa, virágnak virága” a magyar irodalmunknak első verses örökbecsű sora. Mert a gyászhoz a boldogság felől közelít a szerző.
Ismerjük az Ómagyar Mária-siralom XX. századi költő-tanítóját, Áprily Lajost. És ismerjük azt a boldogságversét, hogy ,,A nap tüze, látod, | a fürge diákot | a hegyre kicsalta: | a csúcsra kiállt” (Március c.). Tehát a ’nap tüze’, a ’nap melege’, a ’nap világa’ – ez a ’világ világa’.
A ’virágnak virága’, ahogy Áprilynél olvassuk: ’virágját bontja a som’. A ’somnak a virága’, a ’virágnak a kelyhe’, a ’fának a gyümölcse’ – ez a ’virágnak virága’. Így könnyít nekünk a költői képzelet, hogy elgondoljuk, mennyire fontos számunkra a fának a gyümölcse.
Amit elkövetnek Jézussal szemben, kövessék el Máriával szemben is. Más szóval Istennek ez a középpontba állítása az érdem, akiért az életünket áldozzuk, mint ahogy Mária is az életét áldozandó. A boldogság elrugaszkodási pont a valósággal való szembenézésre, a tényleges gyászhoz. Az életünkben mi az igazán fontos? Szeretnénk eljutni a mennyországba, szeretnénk üdvözülni, de hogyan? Ez volt a szerzetes rendek alapvető kérdése a viszállyal terhes tatárjárásban. Üdvözülni, de hogyan? Mária megmutatta ezt a hogyan-t, és az ő tapasztalatát a szerzetesek magukra vonatkoztathatták.